A brit adó- és vámhivatal (HMRC) csütörtöki ismertetése szerint a 2015-2016-os költségvetésben 24 millió font (tízmilliárd forint) nettó kiadással járt a térségi olajtermelés, amely egy évvel korábban 2,15 milliárd font, öt éve még csaknem 11 milliárd font nettó költségvetési bevételt hozott.
A tavalyi veszteség abból keletkezett, hogy az északi-tengeri brit kitermelési övezetben tevékenykedő olajipari vállalatoknak nyújtott költségvetési visszatérítések meghaladták az e szektortól beszedett társasági adó összegét.
Az HMRC csütörtöki közleménye szerint a költségvetési veszteséget az alacsony olajárak és a magas beruházási költségek együttes adójövedelmi hatása okozta.
Az olaj- és földgázszektor a brit gazdaság legnagyobb ipari ágazata, amely 375 ezer alkalmazottat foglalkoztat.
A brit kormány jelenleg érvényes előrejelzése szerint 2035-ig a nyersolaj és a földgáz adja a brit gazdaság teljes energiaigényének hozzávetőleg 70 százalékát.
Szakértői becslések szerint az északi-tengeri lelőhelyek még 11-21 milliárd hordó közötti olajmennyiséget tartalmazhatnak; ez mintegy a fele az eddig kitermeltnek.
A Skót Nemzeti Párt (SNP) vezette skót kormány, amely Skócia függetlenségére törekszik és 2014 szeptemberében népszavazást is tartott az elszakadásról, nem kis részben az északi-tengeri olajra építette a független Skócia finanszírozási tervét.
A skót kormány a referendum előtt 34 milliárd fontra becsülte az olajtermelésből származó skót költségvetési bevételeket a 2014-2015-ös és a 2018-2019-es pénzügyi év közötti időszakra. Az SNP vezette edinburghi kormány ezt a bevételi becslést annak idején 110 dolláros olajárprognózisra alapozta. A nyersolaj világpiaci árfolyama jelenleg 50 dollár körül mozog.
A függetlenség gazdasági megalapozottságával kapcsolatos választói aggodalom volt az egyik tényezője annak, hogy a 2014-es skóciai referendumon az elszakadást ellenzők kerültek többségbe.
Iparági szakértők jó ideje az északi-tengeri mezők hozamának gyors apadását is jósolják. A brit tengeri olajkitermelői szövetség már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy az északi-tengeri brit nyersolaj-kitermelés több mint másfél évtizede, 1999-ben tetőzött, és az északi-tengeri talapzatból évente kitermelhető nyersolaj mennyisége a szervezet szerint 2020-ig várhatóan a legutóbbi csúcs egyharmada alá csökken.